2010. február 26., péntek 19:30 - Budapesti Olasz Kultúrintézet díszterme

Közreműködik: az MR Szimfonikusok, és Gyermekkórus (karigazgató: Thész Gabriella)
Vezényelnek az Énekkar egykori és jelenlegi karnagyai

Bárdos Lajos-Kölcsey Ferenc: A Földhez
Anton Bruckner: Christus factus est
Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma
Vezényel: Sapszon Ferenc

Johannes Brahms: Fünf Gesänge für gemischten Chor a Cappella
Nachtwache I.
Nachtwache II.
Letztes Glück
Verlorene Jugend
Im Herbst
Vezényel: Strausz Kálmán

Edward Elgar: Four Unaccompanied Partsongs - ból (op. 53)
2. Deep in my soul
3. O, wild west wind
Veljo Tormis: Raua Needmine
Közreműködik: Komáromi Márton, László Norbert - ének, Varga Zoltán Mihály - sámándob
Vezényel: Erdei Péter

szünet

Orbán György: Ricercare - Ősbemutató*
Narrátor: Seress Zoltán
Vezényel: Somos Csaba

* a kerek évforduló alkalmából az Énekkar felkérésére komponált mű


Az MR Énekkar 1950-ben alakult. Repertoárja felöleli a klasszikus kórusmuzsika minden területét, beleértve az opera- és oratóriumirodalmat. Koncertjeiken a klasszikus és kortárs zeneszerzők művei egyaránt szerepelnek. Közreműködésükkel számtalan rádió- és televízió-felvétel és több, mint 80 lemez készült. Rendszeresen vesznek részt jelentős nemzetközi fesztiválokon.

Az Énekkar vezetői: Székely Endre (1950-53), Darázs Árpád (1953-55), Vásárhelyi Zoltán (1955-59), Vajda Cecília (1959-64), Csenki Imre (1964-66), Sapszon Ferenc (1966-91), Erdei Péter (1991-92), Strausz Kálmán (1992-2008, Somos Csaba 2009-).

Sapszon Ferenc (1929-) 1958-1964 között a Rádióénekkar korrepetitora, 1964-1966 között karnagya, 1966 és 1990 között pedig karigazgatója. 1945-1950 között Szegeden, majd 1950-től Budapesten több amatőr kórus vezetője. Főbb kitűntetései: Liszt Ferenc-díj (1972), érdemes művész (1982), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1985), kiváló művész (1989), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Polgári Tagozat (1994).

Erdei Péter (1944-) több ciklusban megválasztották a Debreceni Kodály Kórus vezetőkarnagyának, 1990-1992 között pedig a Magyar Rádió Énekkaránál kapott hasonló vezetői beosztást. A Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet irányította 1974-től 2008-ig. 1977 óta a Kecskeméti Pedagógus énekkar karnagya. 1973 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Fontosabb kitűntetései: Liszt Ferenc-díj (1992), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1995), Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály díj (2004), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (2009).

Strausz Kálmán (1950-) 1974-től a Magyar Rádió szerkesztője, 1977-től a Budapesti Ifjúsági Kórus karnagya és a Magyar Televízió klasszikus zenei osztályának vezetője, 1984-től 1991-ig a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetője, 1992-től 2008-ig pedig a Magyar Rádió Énekkarának vezetőkarnagya. Főbb kitűntetései: Liszt Ferenc-díj (1997), Lajtha László-díj (2004).

Somos Csaba (1970-) 1992-től két év megszakítással a Vasas Művészegyüttes Énekkarának karnagya, 2000-2004 között a Debreceni Csokonai Színház karmestere, majd zeneigazgatója. 2004-től 2007-ig pedig a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója, emellett több hazai szimfonikus zenekar vendégkarmestere. 2002-ben megalapította és azóta művészeti vezetője a Vass Lajos Kamarakórusnak. 2009-től a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya. 2002-ben Rubányi-díjat kapott.

Bárdos Lajos (1899-1986) a XX. századi magyar zenei művelődés történetének különleges, reneszánsz tehetségű polihisztora Kölcsey Ferenc „A Földhez” c. időmértékes költeményének ódon ízeit, daktilusainak finom lebegését ragadta meg híres, 1951-ben komponált kórusművében. Kodály Zoltán (1882-1967) megrázó hálaadó éneke, a Sík Sándor Te Deuma a neves pap-költő versére született 1961-ben.

Anton Bruckner (1824-1896) osztrák romantikus zeneszerző és orgonaművész elsősorban nagyszabású szimfóniáiról ismert. Zenéjére nem csak Wagner, de Palestrina és a barokk egyházi zene is nagy hatással volt. Maradandó egyházi műveket alkotott, például a Te Deum-ot, a 150. zsoltárt, és számos misét, motettát, amelyek közül szépséges harmóniavilágával kiemelkedik az 1884-ben írt Christus factus est (Krisztus mint ember megalázta magát, engedelmes lévén haláláig).

Kodály Zoltán (1882-1967) A XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, zenetudósa és zenepedagógusa. Bartók Bélával együtt 1905-ben elindult az addig ismeretlen magyar népzene felkutatására. Az életre szóló jelentőségű utazásnak az eredménye sok ezer dallam lett, amelyeknek művészi feldolgozásából remekművek születtek. Megrázó hálaadó éneke, a Sík Sándor Te Deuma a neves pap-költő versére született 1961-ben. A zenemű alapkoncepciójában, szerkezetében és dallamával is utal a gregorián Te Deumra. A „Hála légyen" refrén az 1531-es Cantus Catholici Feltámadási népénekére is utal.

Johannes Brahms (1833-1897) öt dala német költők verseire készült:
Nachtwache I. „Leise Töne der Brust” (Éjszakai virrasztás No. 1. „A kebel lágy hangjai”) (Friedrich Rückert)
Nachtwache II „Ruhn sie?”(„Éjszakai virrasztás No. 2 („Nyugosznak ők?”) (Friedrich Rückert)
Letztes Glück (Utolsó szerencse) (Max Kalbeck)
Verlorene Jugend (Elveszett ifjúság) (Joseph Wenzig)
Im Herbst (Ősszel)(Klaus Groth)

Edward Elgar (1857-1934) angol zeneszerző munkásságában a világi és egyházi kórusmuzsikának is fontos hely jutott. A Négy a cappella ének (op. 53) c. művéből megszólaló két tétel szövegét romantikus angol költők írták:
2. Deep in my soul (A lelkem, mélyén) (George Gordon Byron)
3. O, wild west wind (Ó, vad nyugati szél) (Percy Bysshe Shelley)

Veljo Tormis (1930-) észt zeneszerző műveinek legnagyobb része finn nyelvű, többnyire kalevalai szövegeket használ fel. „Gyakran kérdezik tőlem, miért ragaszkodom ilyen makacsul a finnekhez. Én a szélesebb értelemben vett balti finn, vagyis kalevalai kultúrtér részének érzem magam.”
Raua Needmine (A vas elátkozása) boszorkánysággal kapcsolatos ősi szokásokra utaló darabja vegyeskarra, tenor és basszusszólóra, valamint sámándobra 1972-ben készült.


Orbán György Ricercare című, "a 60 éves Rádiókórusnak" dedikált új művéről olvassák a szerző sorait:


A "ricercare" (=keresni valamit) olasz kifejezés, a barokk fúga korai formáját nevezték így. Művem egy híres bibliai szöveg személyes interpretációja, egyféle "próbálkozás", "olvasat" ez is, amelynek központjában amúgy egy fúga-féleség van. Ezért lett "ricercare" a cím.

Szent Pál Korintusiaknak írott első levelének 13. fejezetéről van szó, amely "szeretethimnusz" gyanánt is ismeretes. Az én olvasatomban négy szakaszra bomlik, mintegy "tételekre", melyek persze összefüggőek, közös témák és motívumok, valamint az egységes tempó által.

Az első "tétel" a szeretet - a Jézusi szeretet - leírása.

Testvérek!
1. Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.
2. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.
3. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.
4. A szeretet türelmes, jóságos;a szeretet nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat.
6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
7. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
8. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: meg fog szűnni, legyen nyelveken való szólás: véget fog érni, legyen ismeret: el fog töröltetni.

A második "tétel" kegyetlen, apokaliptikus kép. A világ csak részeiben ismerhető meg, amely ismeret széthull, ha jön ama nap. A tudomány, a nyelvek eltöröltetnek a végítéletkor. (Nem hinném, hogy magyarázni kellene szeretett színes-képernyő-világunk viszonylagosságát. Egyre gyorsabban jutunk információkhoz, de ezek magukban hordozzák a manipulációt, no meg az önmanipulálódás jegyeit. A vírus mint üzenet, stb. Elég hátborzongató Szent Pál precíz próféciája.)

Ami a zenei megfogalmazást illeti, a sok - durva - megoldás közül a nyelvi szétesést választottam. (A Bábel-Pünkösd tengely is ezen mozog ugyanis. A népek nem értik egymás nyelvét, illetve felvillan a megértés lehetősége. A kórus szövege hangzókra bomlik, mekegéssé, dadogássá: ez ugyan nincs a Szent Pál szövegben, de amikor tizedszer olvassák be ugyanazt a - hamis - hírügynökségi jelentést például, gondolom mindenkiben egyfajta "bla-bla" érzet keletkezik.

8. A szeretet soha el nem múlik.....
9. Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk.
10. Amikor pedig eljön a tökéletes, megszűnik, ami töredékes.

A harmadik tétel a mű központi része. A gyermek nem felelős világlátásáért, de a felnőtt igen. Ez a rész egy fúga, ahol a "téma" közepén 2 hang mindig másképp alakul, és a fúga "megöregszik", gyerekből felnőtt lesz. A fúga végkifejlete a plátoni metaforára emlékeztető "tükör által homályosan" kezdetű szakasz: világunk illuzórikus, és maradéktalanul megszűnik. Minden "eltöröltetik", kivéve egyvalamit...

11. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.
12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten.

Az utolsó, korálszerű tétel az összefoglalásé és a "levonulásé". Nagyon finom distinkció a szeretet kiemelése a hit és a remény fölé. Ugyanis a középső részek értelmében a szeretet az, amelyik nem csak emberi kategória.

A szeretet az, amelyik átível még a "dies irae" fölött is. Tehát ezen a világon a szeretet a legértékesebb. Figyelemreméltó az az irodalmi elegancia, visszafogottság, ahogy az apostol az apokalipszist és a legbensőségesebbet, a szeretetet szembeállítja és összekapcsolja. Ez az a momentum, ami inspirált.

13. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.




A művet Somos Csaba és a Rádiókórus felkérésére írtam 2009 nyarán. Külön köszönet Thész Gabriellának és a Gyermekkarnak, valamint a Rádiózenekarnak részvételükért. A gyermekkar és a vegyeskar latinul énekel, a narrátor a szöveget magyarul adja elő. A Károli-féle fordítást helyenként modernebb magyarítások helyettesítik. A Károli gyönyörű, de néhol ma már nehezíti a megértést.




Orbán György